— Victor Davis Hanson │ Independent Institute
Egyesek az 1960-as évek kulturális marxista hóbortjainak aktualizálását látják ebben. Mások azzal gúnyolódnak, hogy ez csak visszatérés az 1980-as évekbeli politikai korrektséghez.
Még többen az 1990-es évekbeli faji, osztály- és nemi megszállottság logikus folytatásának tekintik — bár egy harsányabb és még veszélyesebb jakobinus, szovjet és maoista fordulattal. A woke-izmus hisztériája a salemi boszorkányperekkel és a mccarthyizmussal való összehasonlítást is megkívánja.
De kevesen írták le a woke-izmust úgy, mint azt a kegyetlen hitvallást, ami valójában.
A woke-izmus természetes logikája az, hogy mindkét nemű, minden fajú és — ha kell — minden korú ember életét tönkreteszi, mindezt egy egyébként megvalósíthatatlan ideológiai program érdekében. Nihilista, és mindent elpusztít, amihez hozzáér. Ellenségeket és barátokat egyaránt széttép, akár a média által gerjesztett Donald Trump elleni gyűlöletet, akár annak a katasztrófának a hamis istenítését tüzeli, aki most nem más, mint maga Joe Biden.
A woke áldozatai
A bűnüldözés finanszírozásának leépítése és a rendőrség rágalmazása rekordszámú gyilkosságot eredményezett 12 amerikai városban. Az erőszakos bűncselekmények hulláma még Amerika külvárosait is elérte.
Az elmúlt évben a — letartóztatástól, vádemeléstől, elítéléstől és bebörtönzéstől való félelem híján — felbátorodott erőszakos megrögzött bűnözők büntetlenül raboltak, erőszakoskodtak és gyilkoltak ártatlanokat.
Úgy tűnik, hogy a buszmegállóban, a metrón vagy a bútorboltban az áldozatok nem érdemlik meg a média vagy a progresszívek figyelmét, még kevésbé az együttérzésüket.
Ők a figyelmen kívül hagyottak — a meg nem nevezettek és az elfelejtett járulékos veszteségek a bűnözés társadalmi konstrukcióként való újradefiniálásának nagy kísérletében. Mindezért az egyetemi és tudós társadalom elit tagjai, az aktivisták és a Soros Györgyhöz hasonló milliárdosok a felelősök és bűnösök, akiket nem érint az, amit ők maguk teremtettek.
Mindannyian láttunk már videókat a Los Angeles-i Union Pacific sínek mentén a vonattolvajok által szétszórt lomok óriási méretű halmairól. Ez a vadnyugati zűrzavar azonban még mindig elviselhetőbb, mint George Gascón Los Angeles megyei kerületi ügyésznek a bűnözők jogi következmények alóli felmentésére irányuló eszement törekvéseinek egyértelmű megnyilvánulásai.
A rablók és gengszterek által a földre dobált csomagok többek között a betegek elveszett COVID-19 teszteredményeit is jelentik. Feltehetően mit sem tudva még mindig az ablaknál várják az eredmények kézbesítését, amelyek soha nem érkeznek meg. A mocsokban heverő csomag talán egy kulcsfontosságú traktoralkatrész volt, amelyet hiába várt a Central Valley tönkrement gazdája. A rendetlenségben benne voltak a betegeknek szállított életmentő gyógyszerek is, amelyek szintén eltűntek.
Mindig célpontokat keresnek
Kegyetlen dolog a gyerekeket azzal a hazugsággal indoktrinálni, hogy a bőrszínük miatt eleve bűnösök valamiféle elnyomásban. A rasszizmus egyik pontos definíciója az, amikor egy személyt a vele született külseje miatt kollektíven rossz bánásmódban részesítenek — azzal az ürüggyel, hogy ez az előítélet megérdemelt, mivel a célszemélyt az említett tulajdonságai miatt szellemileg, lelkileg vagy erkölcsileg alacsonyabb rendűnek tartják. De a kritikai fajelmélet lényege tömören összefoglalva ez: minden emberi tulajdonság és egyedi jellemző eltörlése, mivel a démonizált egyéneket egy csoport sztereotipizált, arctalan tagjaivá degradálják.
A női sportolók több mint fél évszázada törekednek arra, hogy a társadalom sporthoz való viszonyulása terén elérjék az egyenrangúságot. A IX. cikkely arra kényszerítette az egyetemeket, hogy a női és férfi sportágak számára is biztosítsák a hozzávetőleges egyenlőséget.
De az a woke törekvés, hogy a nemváltó biológiai férfiakat a biológiai nőkkel azonosnak minősítsék, minden bizonnyal tönkreteszi több ezer élenjáró sportoló élete munkáját.
Ironikus módon a szexista woke mozgalom lehetővé tette a férfiak számára, hogy hormonokat szedjenek és műtéteken essenek át, hogy nőkké váljanak — még akkor is, ha megváltoztathatatlan csontvázuk, izomzatuk vagy szervi jellemzőik tisztességtelen és egyenlőtlen versenyt biztosítanak.
A rekordok átírásra kerülnek, az egyes női sportágak jellege megváltozik, és hamarosan már nem is létezik többé a "női sport" fogalma.
Az elfelejtett törött tojások a woke omlettben
A zöld woke-isták azt hirdetik, hogy életeket mentenek a gáz- és olajkitermelés korlátozására és az üzemanyagárak emelésére irányuló radikális erőfeszítéseikkel. Arra akarják kényszeríteni az amerikaiakat, hogy a szél- és napenergiával termelt energia drága alternatív forrásait és akkumulátoros autókat vásárolják. A tanári szobától távol azonban amerikaiak milliói fagyoskodnak és kevésbé mobilak ezen a télen, sokkal többet fizetnek otthonaik fűtéséért és a munkába járásért.
A legtöbb woke klímaváltozás-aktivista ritkán látja a szegényeket, akik megpróbálják kiüríteni a pénztárcájukat, hogy készpénz és hitelkártyák kombinációit összekaparják, hogy 100 dollár fölé tornásszák az autójuk benzintartályának feltöltését. A Tesla-vezetők talán a szénhidrogén-üzemanyagok elleni tavalyi háború építészei. De a valós élet áldozatai fizetnek a jámborságukért — azok, akiknek nincs olyan lehetőségük, hogy költséges elektromos autót vásároljanak.
A kozmopolita woke számára a határ sok minden: merő idegengyűlölő konstrukció, rasszista akadály, nacionalista rigolya.
A mexikói határ közelében élők ezrei azonban azt látják, hogy otthonaikat és farmjaikat elárasztják a kábítószer-kereskedők — és egy világjárvány idején több ezer be nem oltott és valószínűleg beteg illegális bevándorló. Elsőként szenvednek a mindennapos erőszakos cselekményektől, amikor minden biztonság eltűnik.
Az amerikai szegények számára, akik a kormányzati egészségügyi klinikákra és állami juttatásokra támaszkodnak, az illegális bevándorlók ezreinek beáramlása a közösségeikbe zéróösszegű játékká válik. Minél több nem állampolgár támaszt igényt ezekre a már így is túlterhelt szolgáltatásokra, annál kevesebb állampolgár jut majd minőségi ellátáshoz.
Az woke kioktatás szerint a főiskoláknak és egyetemeknek most túl kell lépniük a korábbi, de facto faji kvótákon a felvételik és az alkalmazottak felvétele során, amelyek már eddig is többnyire az arányos képviseleten és az egyenlőtlen besoroláson alapultak. De most egyfajta jóvátételi rendszer is kialakul. Ez az, amit maga a baloldal is gúnyosan "felülreprezentáltságnak" szokott nevezni.
Orwelli világunkban a méltányosság nem egyenlőséget, hanem elégtételt jelent. Ismét az a gondolat, hogy a jelenlegi generációval fizettessük meg a régen elhunytaknak a múlt századokban elkövetett állítólagos bűneit.
Amellett, hogy az érdemeket a faji kritériumok helyettesítésével megsemmisítik, egy elvetett nemzedék millióinak karrierje előtt becsapják az ajtót — pusztán a bőrük színe miatt. És ezt ők soha nem fogják elfelejteni.
Ha egy erkölcsileg csődbe ment társadalom — naiv, utópisztikus vagy aljas okokból — elkezdi faji alapon beállítgatni a bizonyítványosztó ünnepségeket, a kollégiumi férőhelyeket, a szobatársak kiválasztását, a teljesítményt és az osztályozási normákat, akkor nemcsak az életszínvonalát fogja elveszíteni, hanem akkor majd meg is érdemli mindezt. És lehet, hogy a jövőben a ruandai, iraki vagy balkáni erőszakhoz hasonlóval fog találkozni.
Nem a "méltányosság" hanem a hatalom az igazi hitvallásuk
Összefoglalva, a woke-izmus nem a kedvességről, az egyenlőségről, a méltányosságról vagy az erkölcsről szól.
Ez minden faj elitjének hatalmi programja. Különböző okokból a saját érdekeik szerint manipulálják a játékot, nem törődve azzal, hogy ki szenved mindettől.
A gazdag fehér emberek azt feltételezik, hogy rendelkeznek a pénzzel, a befolyással, a kapcsolatépítési képességekkel és összeköttetésekkel ahhoz, hogy megkerüljék azokat a kirekesztő szabályokat, amelyeket ők állítanak fel mások számára. Nekik ritkán jár ez költségekkel. De nyilvánvaló pszichológiai nyereséget élveznek azáltal, hogy spirituálisan felsőbbrendűnek érzik magukat, miközben Range Rovert vezetnek.
Mámorító számukra a hatolomnak az az érzése, ahogyan tervezgetik a náluk kevésbé fontosnak tartott milliók életét. És amennyire bűntudatot éreznek a saját vagyon- és szabadidő-monopóliumuk miatt, az ilyen átmeneti, felszínes lelkiismeret-furdalást a "másikkal" való elvont törődés enyhíti.
Ha biztosítani tudják, hogy a tévéreklámok ötven százaléka az afroamerikaiakat helyezze előtérbe, akkor kevéssé aggódnak a nemzet egzisztenciális válsága miatt, amelyet a Chicagóban tavaly meggyilkolt 800 fekete jelentett. És egyetlen ilyen televíziós vezetőnek sincs fogalma arról — vagy valószínűleg nem is törődik azzal —, miként lehetne ezt megállítani.
Az woke-isták középkori jellegű szerződést kötnek arra, hogy minden anyagi kényeztetésüket ellensúlyozhatják a kevésbé tehetősekkel való erényes törődéssel — bár mindig valaki más kárára.
Woke-isták: gazdag karrieristák
És ami a többi jómódú, nem fehér elit millióit illeti? A faji megszállottság újjáéledése kényelmesen megsemmisíti az osztály régi eszméjét — pedig most ez az egyenlőtlenség messze legpontosabb mércéje.
A nemek "konstrukcióiról" szóló sok woke beszéd ellenére a faj valahogy egyedüli kivétel, és veleszületettnek, meghatározhatónak és megváltoztathatatlannak nyilvánítják. Az ember külseje állandó áldozati menedékké válik — még az NBA-multimilliárdosok és a milliárdos rapperek számára is.
Egy Ward Churchill vagy Elizabeth Warren kétségbeesetten próbálhat karriert csinálni azzal, hogy indiánná lesz, látszólag mintha szinte csapdába esnének a saját fehér testükben. Mégsem sikerülhet nekik Bruce/Caitlyn Jenner módjára ilyen feltételezett identitásokat felépíteniük.
Ha most a faj az egyetlen megváltoztathatatlan barométere annak, hogy ki az áldozat és ki az elnyomó, akkor LeBron James, Jay-Z, Kayne West, Chris Rock, Michelle Obama és Oprah Winfrey mindig az örök elnyomottak közé tartoznak majd. Az általuk gyakorolt óriási befolyás, hatalom, státusz és vagyon soha nem semmisíti meg áldozattá válásukat, annak ellenére, hogy a nemzet már három generáció óta pozitív diszkriminációt alkalmaz.
A woke erkölcstelen számításában a szegény fehér vagy délkelet-ázsiai, rosszul fizetett középiskolai lemorzsolódások szegény fehér vagy délkelet-ázsiai utódai alkotják a "kiváltságosokat". És egy olyan multimilliomos rasszista, mint a tévébemondónő Joy Reid azt állítja, hogy ő az örökös áldozat, nem pedig a belvárosi afroamerikai nyugdíjas, aki 2021-ben elveszítette a helyi rendőrség védelmét.
Nem csoda, hogy a woke elit és a tehetős baloldaliak a faji kérdésekhez ragaszkodnak, hiszen most ők az uralkodó osztály. Máskülönben a saját kiváltságaik lennének az egykor szeretett "forradalom" nyilvánvaló célpontjai.
Tehát attól félnek, hogy a saját korábbi baloldali mércéjük szerint ők is az erkölcsi Maginot-vonaluk rossz oldalán végezhetik. A woke-izmus megszállottsága a "fehér kiváltságok" felkutatásával a gazdagok számára egy módja annak, hogy mondhatni megelőzzék Marie Antoinette sorsát.
A totalitárius woke-izmus
Egy utolsó megjegyzés. Tudjuk, hogy a wokeizmus ellentétes az emberi természettel, és ellentétes a demokráciával és az alkotmányos kormányzással.
Ehelyett — közélet támogatása híján — a kegyetlen szovjet és a maoista eszközök egész sorát választotta saját önző céljai eléréséhez. A "rasszistákról" szóló woke beszéd kísértetiesen hasonlít a "ellenforradalmárokról" szóló szovjet szövegekre. A mai woke-isták olyan dolgokat szajkóznak, amelyek akár Borisz Paszternak regényíró Sztrelnyikov hadseregbiztos figurájának a szájából is elhangozghatott volna, vagy akár Mao Kis Vörös Könyvének az "ellenforradalmárok elnyomásáról" szóló részéből.
Nem csoda, hogy az ébredező, úgynevezett "humanisták" az elsők, akik Trockijhoz és az ikonoklasztákhoz folyamodnak. Ők a cenzúrázás, a feketelistázás, a bűnbakkeresés, a deplatformálás, a rituális megalázás, a doxing, a cancel-culture, a kiközösítés és a száműzés mesterei.
A woke-izmus logikája a zsarnok jakobinusok örök logikája a forradalmi tisztátalanok guillotine-listáival, a 19. századi lincselő tömegeié, amelyek megrohamozzák a határ menti börtönt, a vörös gárdistáké, akik üldözik az ellenforradalmárokat, és a Szovjetunió kényszergyógyintézeteié.
De a wokeizmus mindenekelőtt egy kegyetlen szekta, amelyet a karrieristák hoztak létre a karrieristákért — a kiváltságosok javára.
Wokeism Is a Cruel and Dangerous Cult
by Victor Davis Hanson
